Felmerült egy hét kilométer hosszú, másodlagos csatorna kialakítása is. A nyári tűzoltásra jó volt a mostani megoldás, de vannak hátulütői, amit hamarosan átalakítással kellene kezelni.
Élőhely rehabilitációs projektet sürgetnek a környezetvédelmi szakemberek a Duna medrébe épített paksi fenékküszöb környezeti hatásainak mérséklésére – számolt be róla a múlt hét elején megtartott helyi közmeghallgatáson elhangzottak alapján az Átlátszó.
Mint írták, a paksi hűtővízellátást biztosító építmény nemcsak a vízszintet emelte meg a gát fölötti szakaszon, de a vízfolyás sebességét is csökkentette, ami miatt meleg és alacsonyabb vízhozamú időszakokban várhatóan 0,1-0,2 Celsius fokkal emelkedhet a víz hőmérséklete a fenékküszöb feletti szakaszon.
Az élővilág szempontjából szintén negatív változást jelent, hogy a medergát útakadályt jelent a folyón fel-leközlekedő halak számára. Elhangzott, hogy bár bizonyos vándorló halfajok érettebb egyedei „sprinttel” még át tudják küzdeni magukat a hat méter széles torlaszon, a fenéklakó, valamint a kisebb testű halak, például a küllők, csíkok és az ivadékok számára ez már áthatolhatatlan akadályt jelenthet. Igaz, az átkelés főleg a március és június közötti vándorlási időszakban okozhat gondot, míg a legalacsonyabb vízállás a későbbi hónapokra szokott esni.
A fenékküszöb természetre gyakorolt káros hatásainak mérséklésére a szakemberek azt is felvetették, hogy érdemes lenne egy mintegy 7 kilométer hosszú – tehát a vízsebesség csökkenésével érintett 5 kilométeres szakasz egészét áthidaló – másodlagos csatornát kialakítani a folyóval párhuzamosan a nyugati oldalon, hogy az áramláskedvelő halak számára szabadon átjárható medret biztosítsanak. További részleteket a Hvg.hu cikkéből ismerhetünk meg.
